A pata felépítésében és működésében meghatározó szerepet játszanak a pata alapját képező csontok és ízületek.
A kívül burkolatot képező szarutokot több részre bonthatjuk: előröl hátrafelé haladva hegyfalról, oldalfalról és sarokfalról beszélhetünk, fentről lefelé haladva pedig megkülönböztetjük a pártaszélt, az oldalfalat és a hordozószélt.
A patára és ezen belül is a szarura sok feladat hárul tehát teljesen igaz az a régi mondás miszerint jó pata nélkül nincs jó ló sem. A paták hordozzák a ló teljes súlyát, így a jó minőségű szarunak vastagnak, keménynek, rugalmasnak és terhelhetőnek kell lennie.
A szarufal rétegei alatt az irha rétegei vannak. A pata irhája kollagén és elasztikus rostokat tartalmazó kötőszövet, amely vérerekkel és idegekkel gazdagon átszőtt. Fejlődésben lévő ló esetében tehát a kollagén kiegészítése hatással lehet a pata irhájának alakulására is.
Az elülső és hátulsó paták alakja eltérő. Az elülső paták jobban szétterülnek, talpi felületük nagyobb és laposabb a hátulsókhoz képest. A hátulsó paták meredekebbek, a talpi felületük pedig keskenyebb, mélyebb.
A pata fala sima, viszont felületén néhol láthatóak és
kitapinthatóak az ún. fiziológiai gyűrűk, melyek a pártaszéllel párhuzamosan
futnak és néhol kiemelkednek, néhol behúzódnak a szaruban, illetve
„pikkelyeződések” is észrevehetőek. Ez szorosan összefügg a külső tényezőkkel,
mint pl.
tartástechnológia takarmányozás stb. A pata összetett szerkezete biztosítja a
rugalmasságot, a táguló-összehúzódó képességet mozgás közben, amely a megfelelő
vér- és nyirokkeringéshez elengedhetetlen. Ezen felül a rázkódás
csökkentésben is szerepet játszik mivel lengéscsillapítóként is funkcionál
azáltal, hogy a pataporcok felé továbbított vibrációt elnyeli. Ezekből
kifolyólag a pata mozgás közben változtatja alakját, illetve ha megfelelően
működik, akkor a súly eloszlik különböző részein.
Sokak szerint egy merev „szerkezet”, azonban az egészséges
pata rugalmas és hajlékony. A nyomelemek közül a cink fontos szerepet játszik a
szaru növekedésében, a hámsérülések gyógyulásában és a pataszaru felépítésében.
Ezeken kívül jelentős szerepe van a nukleinsavak, a kén
tartalmú aminosavak (metionin) szintézisénél, melyek a porcszövet és a
pataszaru előállításához nélkülözhetetlenek. Mindezekből kifolyólag hiánya
töredezett, repedezett és morzsalékony patákat eredményez.
A H vagy B7-vitamin, azaz a biotin, hozzájárul a szaru
gyorsabb növekedéséhez. Hiánya a fehérvonal felpuhulását, valamint a pata
repedezését, morzsalékossá válását illetve akár darabos töredezését
eredményezheti.
Ezt egy korábbi kísérletben alátámasztották. A kísérletben 24 lovat vizsgáltak, amelyek közül 16 egyedet különböző mennyiségű biotinnal etettek minden nap, 10 hónapon keresztül, a másik 8 ló pedig nem kapott ilyen jellegű kiegészítést a takarmányhoz keverve. Az eredmény egyértelműen azt mutatta, hogy a biotinnal táplált lovak patájának növekedési üteme nagyobb volt, valamint a szaru is keményebb lett. Összességében elmondható, hogy a pata egészségesebbé vált.
Forrás: Buffa és mtsai. 1992.